2023. december 4.

A kicsi lelkesen hozta haza a nagy matek feladatlapját azzal, hogy kedvességből megoldottam néhány feladatot a napköziben, hogy ne kelljen annyit pótolnia.

Mégiscsak szeretik egymást. 

2023. november 24.

Olyan szinten felcseszte az agyam az egyik anyukatárs,* hogy remélem még hónapig nem futok vele össze az iskolában, mert belehal a szemmelverésbe. De úrinő voltam, mert a beszélgetés végén nem kértem meg, hogy vegyen már a gyerekének egy nyomorult grafitcerzuát (mert hetek óta az kölökével ír). Pedig milyen csodálatosan kicsinyes lett volna.

_____________________________________
*Nem ebben a minőségében, egyébként. 

2023. november 22.

Hetek óta ez az első nap, hogy nem kell tanulni valami extrát* a gyerekeknek este. Ki is estem a konfortzónámból, és agyatlanul kérdezgettem őket, hogy de vázlat? biztos, hogy nincs!? Teljesen abszurd ez az egész iskolarendszer, ilyenkor érzem.

_____________________________________
*verset, szódogára szavakat, vázlatot...

2023. november 12.

A legújabb comfortfoodom a spiegelei-toast. 



2023. november 8.

Kénytelen voltam csuszatésztából csinálni a krumplistésztát, mert hogy nálunk soha nem lesz fodros nagykockából semmi, az hétszentség.

Mi történhetett vajon a kockatésztával?!

2023. november 7.

No, hát nekem is hatodik napon sikerült elbuknom ezt a kihívást, és csak azért nem duplázok, mert ma megírhatom, hogy mekkora bukta ez az egész.

Mondjuk írhatnék arról is, hogy délelőtt 10-re már a család nagy részének a hiperventillálását meg kellett hallgatnom, pedig fél 10-ig francia órám volt. Mindenki másra hiperventillált egyébként. Leginkább mindeki a saját szüleire.

2023. november 5.

Az ebédet már sírva főztem, aztán aludtam fél négyig. Kib*szott migrén, helló.

2023. november 4.

Mint ma kiderült a köritanár ilyen kérdéseket tesz fel a diszlexiás kölöknek, hogy neked nem túl nehéz a kéttannyelvű osztály?

Sajnos a gyerek erre rávágta, hogy egyáltalán nem, pedig frappánsabb lett volna, ha azt mondja neki, hogy nem nehéz, de sokkal könnyebb lenne, ha Julika néni esetleg kijavítaná a szótárban a hibásan leírt szavakat, nem csak flegmán aláhúzogatná.

A kérdés amúgy gondolom költői volt, mert hát egyrészt honnan is tudhatná ezt a gyerek, aki sosem járt normál osztályba, másrészt meg tavaly két négyese (irodalom és nyelvtan) lett a biziben.

Ettől még én ütni tudnám a sugalmazó, sunyi fejét

A kölyök szerint egybént Julika néni köcsögségből kérdezte ezt tőle. Még csak azt sem mondtam neki, hogy ne beszéljen csúnyán.

2023. november 3.

Nyilván a szabadságom (értsük jól, ma nem dolgozom) arról szól, hogy rohangálok, mint pók a falon, főzők kétféle ebédet (ARFID-os szülők szevasztok), b*sztatom nyaggatom a gyerekeket, hogy a temérdek házinak álljanak már neki, usw.

De mindegy is, mert este végre megesszük a kacsát, amit még mindenszentekre sütöttem.

2023. november 2.

Kvízen sikerült meggyőznöm mindenkit, hogy az a hely, ami magyarul az ökörgázló, minden kétséget kizárólag csak Oxford lehet. A győzelembe került. 

2023. november 1.

A kölkök ma a tesóméknál alszanak, de még haza sem értem fordulhattam vissza, mert az unokaöcsém "betörte a fejét". Szerencsére megúszta két öltéssel - jó, a holnap elmaradó balatoni bringatúra azért fáj minden gyerekenek. Én meg mehetek konferenciázni a tervek szerint. 

Nem akartam amúgy ezt ideblogolni, de hát itt a blogvember. Hátha menni fog. Mondjuk nem hiszem.

2023. október 24.

Apa első reakciója arra, hogy beteg vagyok, hogy azonnal húslevest főzet a nagynénémmel. És egyrészt ennek minden része mekkora cukiság már, másrészt meg ettől valahogy mégiscsak jobban hiányzik az anyukám.

2023. október 21.

Elkapott valami világvége vírus - fetrengek egész nap az ágyban, és látványosan szenvedek is hozzá. Egyszer csak érzem, hogy egy cuki gyerekkéz símogatja a hátamat, majd suttogás: Anya, felhívjam a 112-t?

2023. augusztus 20.

90 nap után aludhattam volna végre a saját ágyamban, ha a kölök nem kapja el a fosós-hányós vírust, és nem kellett volna vele a kanapén tölteni az éjszakát. 

Visszaköltöztünk végre.

2023. július 10.

Azt el is felejtettem mondani, hogy találkoztam Orfűn Tériszonnyal - ez mondjuk bennem egy csomó emléket ébresztett, pl. amikor elvittem a fiút egy (másik) bloggerlány doktori védésére, és neki, mármint a fiúnak fogalma sem volt róla, hogy ide bennünket nem a tudomány iránti lelkesedés vitt. 

Orfű egyébként nyilván nagyon menő volt. 44 évesen megkezdtem a fesztiválon kocsiban alvást.* Ennél már csak az volt viccesebb, hogy a körülöttünk lévő összes autóban ugyanez ment.

____________________________
*Mondjuk fiatalabb koromban kombim sem volt, amiben aludni lehetett volna.

2023. július 7.

Nagy ellensége vagyok a gyerekek otthoni tanulásának, de nyáron nyüstölöm* őket az olvasásssal. Így aztán a kicsi - akiben az átlagnál nagyobb a kötelességtudt - olvassa a kötelező olvasmányt, a Vukot. Tegnap könnybelábadt szemmel jön a konyhába, hogy anya, nem baj, ha én ezt nem olvasom most tovább? Szerintem ez a könyv egyáltalán nem ilyen kicsiknek való?!

Ha ezt egy 8 éves látja, akkor a tanító miért nem?!

_______________________________
*Nagy fájdalom ez nekem, de rém messze vannak attól, hogy szeressenek olvasni.

2023. június 25.

Hippokrata vagyok-e, ha továbbra is a Libri-nél veszem a könyveket?!

Biztosan...

De a másik könyvesboltnál nehéz parkolni, nincs nyitva munkaidő után, és amúgy is a Libriben már névről ismernek. 

Elveszik ezek már a könyvvásárlás örömét is. 

2023. június 24.

Lement az első hét a szünetből - amikor a gyerekekkel a nyakamban kell dolgoznom. Nyilván péntekre már megkaptam, hogy én nem tudom megszervezni az életemet. 

Hát, nyilván bazdmeg. Azért kurva kíváncsi lennék arra a hisztire, amikor a férjnek magával kéne vinnie a két gyereket munkába: elég lenne ha életben tartaná őket 8-4-ig. Nem is kéne, hogy ebédet szerezzen/főzzön nekik, itt-ott házimunkát végezzen napközben (két meeting közötti teregetés-helló), idióta burkolókkal vitatkozzon közben.*


__________________________________
*Nyilván még mindig apánál csövezünk, és bőröndből öltözködünk.

2023. június 23.

A sűrűn elszórt átkaim meghallgatásra találtak, mert a gonosz köritanár mégiscsak megemberelte magát,  és ötöst adott a gyereknek, minden ezzel ellenkező ígérete ellenére.
Ettől a gyerekre mondjuk pont ugyanolyan büszke vagyok mint eddig, csak kevésbé vagyok frusztráltszülő.

2023. június 9.

Mindenki szerint engedjem el, és nyilván igazuk is van...

De azért tényleg szarjon sünt az a tanár, aki 4,65-re négyest ad bármelyik gyereknek.

Mondjuk nem tudom miért vagyok meglepődve, mert pont ez eljátszotta már félévkor is. Azóta a gyerek szerzett 10 jegyet, amiből 7 db ötös. A maradék három négyest szódolgozatra kapta. A tantárgy angolul megy. Képzeljük el, hogy egy dyslexiás és dysgraphiás gyereknek mennyi munkája lehet ebben. 

2023. május 28.

Hétfő óta apánál csövezünk. A gyerekek szerint persze ez olyan mint a nyaralás.* Nincs is jobb annál, amikor eltörik a szennyvízcső a lakásod alatt. 

Szerintem január óta nem volt még olyan hét nálunk, amikor nem volt valami vis maior. Jó, mondjuk akkor amikor reggel 7.05-kor állok a gyerekkel nappaliban hányóstállal az egyik kezemben, a másikban a telefonon Neptun üzenetet írva, hogy a mai óra elmarad, már a szemem sem rebben.


____________________________
*annyiban tényleg, hogy bőröndből öltözködünk

2023. május 15.

Elvittük a kölköket a Kanada-Magyarország hokimeccsre, ami ugyan a férj non-stop hisztijével járt, de legalább a fiúk szerint megérte a tortúrát: anya, ez azért sokkal jobb volt mint a fortnite-ozás.

2023. május 12.

3 év után jutottam el oda, hogy alkalmatlan vagyok szülőnek a magyar iskolarendszerben. Ölni tudnék.

2023. április 26.

3 órás doktori tanács után vettem egy csokor tulipánt, és főztem diós-fetás pennét, hogy legalább életben tartsam magam.

Kurvaközel voltam amúgy ahhoz, hogy ott helyben felmondjak.

2023. április 6.

Megettük az utolsó csokimikulást. Jöhet a húsvét.