A férjem közölte tegnap (miközben a wc-n hugyozott pisilt, én meg a nappaliban ültem a kanapén) hogy azt kapom* a szülinapomra, hogy az éjjel, és reggel ő kel majd a gyerekekhez. Én mondjuk ezen már tegnap este többször zokogtam, mert szerintem ez az elvárható minimum néha a gyerekek apjától, nem pedig szülinapi ajándék, de hát én köztudottan egy hisztis és hálátlan picsa vagyok.
Ezek után természetesen eszébe sem jutott felkelni sem akkor, amikor a kicsi éjjel 3-kor enni akart, sem pedig amikor a nagy reggel 6.10-kor úgy döntött, hogy akkor ideje elkezdeni a napot.
Így élünk mi.
_____________________________
*Más ajándék nem volt amúgy.
*Más ajándék nem volt amúgy.