2016. július 27.

Én ugye minden szarból ügyet tudok csinálni, úgyhogy nyilván ovis zsákot sem úgy intéztem a kölöknek, hogy vettem egyet ötszázé' a plázában. 

Napokig hajkurásztam a traktoros anyagot, de megérte,  mert az első reakció az volt, hogy "húh, klassz! A miénk? "

Adri varrta, és ilyen szuper lett. 


Volt a hétvégén Csopak megint, de be kell, hogy lássam semmi sem lesz már olyan, mint 3-4-5 éve. A legjobb csapat voltunk, aztán szétcincálták az évek.

2016. július 21.

A kicsi hónapok óta földhözverős hisztit csapott, ahányszor a nagyot otthagyjuk az "oviban", úgyhogy a múlt héten engedtem a csábításnak és a hiszti kezdetén mondtam neki, hogy üljön le, felvesszük a váltócipőjét.* 

Egyelőre úgy tűnik, hogy ennyi volt a beszoktatás.


___________________________
*Azért készültem.

2016. július 10.

Ma este már eggyel több csillag ragyog az égen. 

Meghalt a nagypapám.

2016. július 7.

Nahát, hónapokig tartó vekengés után összeszedtem magam, és az esélytelenek nyugalmával írtam egy e-mailt. Aztán a találkozó harmadik mondatánál kiderült, hogy ők meg pont engem akarnak, pont így, és pont akkor, amikor én is akarom őket. 

Ha ez így összejön - mert azért nyilván nyugtával dicsérjük majd a napot - akkor hivatalosan is én leszek a legmázlistább munkakereső a környéken.