Gyorsan eljutottunk a paraszt kurvához. 

Note to self.

Hogy jutottunk odáig, hogy félek tőle?!

Amikor azt hiszed, hogy elég jól csinálsz valamit, aztán a feedback mégis az, hogy elmebeteg, hülye picsa vagy, na az elég lélekölő.

Tavaly ilyenkor.

Kedden eljutottunk az IKEA-ba, úgyhogy legalább a bútoraink megvannak. Ha már a lakás a feje tetején is áll. 

És nekem annyira cuki férjem van, hogy ezzel a lendülettel elvitt a kis barátaimhoz munkatársaimhoz is. Hiányzik ám az a kóceráj.

Azt kell, hogy mondjam, nem tesz jót a házasságunknak, hogy a terhesség 9. hónapjában lakásfelújítunk miközben a férj éjt nappallá téve gályázik. 

Sikerült tegnap az eddigi legtrébb éttermi kaját kifognom.* Mondtam a férjemnek, hogy ha ilyen hagyná el a konyhámat letörném a kezemet. 

Nyilván mindez az évfordulós ebéden. Mondjuk szegény férj legalább jól választott.

Mindegy is, a lényeg a 4 év, nem a szar kaja.

___________________________________
*Az első verziót még vissza is küldtem, mert erősebb volt, mint a férj csilis csirkéje...

Ilyen meglepetés vár reggel, ha előző este hagyom, hogy a férjem garázdálkodjon* a notebookomnál.

_____________________________

*Olyan rendes, hogy elpakolja a cuccot az ágyból, ha bealszom a filmen.

Na, egy csomó minden izgi dolog történik ám. Először itt volt a férjem - kis túlzással nem is emlékszem már rá, hogy mikor töltöttünk Pöstön ennyi időt - aztán meg én villámlátogattam hozzá a szülinapjára.

 

Közben voltunk elvitt a Vapianoba, meg én őt az IKEA-ba. A bababoltokról már ne is beszéljünk. És csak, hogy mindenki tudja: nekem olyan cuki férjem van, aki képes kisgyerekes anyukákkal csevegni a liftben arról, hogy melyik babakocsi a legtutibb.

 

A családom egyébként nagyon kitett magáért szülinap ügyben: ajándékok, torta, mi szem-szájnak ingere. És a férjem úúúúúúúúúúristen, haaaaarminc.

Teljesen jellemző a gyerekvállaláshoz az élethez való hozzáállásunkra, hogy amíg én azon elmélkedem (=ezer oldalt végégnyálazok emiatt), hogy milyen babakocsi is lenne jó nekünk,* a férjem azon gondolkodik, hogy idén nyáron hova visszük a fiunkat nyaralni.**

 

________________________________
*Nyilván az, ami nagyon kicsire csukható (mert a Micra továbbra sem egy limuzin), három kerekű (mert a férjem szerint az menő), fekete, bolygosítható kerekű, van hozzá minden szar (mózes, hordozó, egyéb bizbasz), nem több 8 kg-nál (ez mondjuk nekem fontos), és valaki kölcsönadja...
**Nyaralni a férjemnél egyenlő az Adriával. Emiatt mondjuk nem tudok rá követ vetni....

A férjem szerint egy rakás szart sem ér a blogom, amióta nem eb miatt picsogok. 

Mostantól van cuki tabletem, hogy tudjak a metrón ebookot olvasni. A vonaton filmezésről már nem is beszélve.

Nyilván a projekt mögött a férjem áll. Oh...

Olyan fáradt vagyok, hogy képtelen vagyok értelmes mondatokat kirázni a fejemből, azt azonban muszáj idecsöpögnöm, hogy a férjem cuki szeretlekemailt ír nekem, amíg kimegy az erkélyre cigizni.