2018. október 29.

Amikor fideszes öregasszonyok lájkolják az #Istandwithceu-s profilképemet a facebookon. Hátööö....

2018. szeptember 16.

Hazáig bőgtem, miután otthagytam a kölköket az apjuknál. Nem azért, mert nem tudok mit kezdeni magammal a gyerekek nélkül, vagy nekik rossz lenne ott. Csak az a rohadt elveszett illúzió.

2018. szeptember 6.

Egy rohadt érzelmi hullámvasút az életem. Mondjuk mit is vártam... Jónak kell lennie, de jó lesz-e?

Sose akarjatok elválni.

2018. szeptember 5.

2 hónapja ez volt az első nap, hogy egyedül lehettem. Ne legyünk telhetetlenek, csak 8 és 4 között. De muszáj volt kihasználnom a lehetőséget, és home office-oltam egyet. Szellemi wellness volt, én mondom.

Persze kitakarítottam a konyhaszekrényeket is, de az már egy más tészta.

2018. augusztus 22.

Megszakad a szívem a fiúért, akivel egyforma álmaink voltak régen, és a két kisfiúért, akiknek fenekestől forgatom fel a világát.

De nem ment ez már, régóta nem.

2018. június 1.

És akkor ment a telefont nyomkodó  hájfejezés. Nice.

2018. május 21.

Nem hagy nyugodni a kérdés, hogy mi a lósz*rnak visznek az emberek magukkal 25+ °C-ban pulcsit magukkal, amikor futni mennek. 

A vannak fázós emberek nem elég jó válasz.

Aztán persze fogják a kezükben, vagy a derekukra kötik. De akkor is...

2018. május 15.

A nap, amikor a felső szomszéd felszólította a férjemet, hogy a továbbiakban legyen kedves és ne dohányozzon a saját erkélyünkön, mert ő babát vár és a baba megbetegszik így.

2018. május 1.

Csak, hogy legyen nyoma: reggel lefutottam életem első 5 km-ét. 

Mondjuk ezzel teljesítettem is minden vágyamat, ami a futást illeti. Nyilván ettől még nincs megállás.


2018. április 26.

Kicsit sem vagyok boldog attól, hogy az 5 éves gyerekemtől kell megtudnom, hogy a "Jutka néni nem jön már a szünet után, mert elmegy másik oviba." És akkor ez egy jó hírű óvoda. Nem akarom tudni, hogy a többi milyen lehet.

2018. április 24.

Úgy indult a napom, hogy a gumisnál szerelés után mondta a csaj, hogy "jajj, neked nem is kell fizetned, mert rendezve van a számlád." Apukám.

2018. április 19.

Egyébként meg újra megpróbálkozom a  rendszeres futással. Eddig mondjuk annyit lehet mondani, hogy lelkesnek lelkes vagyok. Gyors kevésbé, khm.

2018. április 18.


A férjem nyihogott egy sort, azon, hogy ha lenne blogja... (még mindig nem tette magát túl a freeblogon)

....akkor kiblogolná, hogy a gyerek végre - így majdnem öt évesen - ma először kifújta az orrát.
És igen, izgultam volna rajta, hogy hol a fenében rontottam el, ha a kicsi nem tudná 1 éves kora óta simán kifújni. Néha jól jön még egy gyerek a háznál, hogy az ember ne marcangolja magát tökfeleslegesen.

2018. április 9.

Nincsenek szavaim. 

Mondjuk hogyan is lehet arra bármit mondani, hogy minden második szavazó szerint frankó itt a világ, és minden menjen ezen az úton tovább. De komolyan...

Vekengtem heteket azon, hogy odaadhatom-e a szavazatomat valakinek, akitől feláll a hátamon a szőr. Odaadtam. De minek.

Szavaztam kicsire, mert azt hittem segítek legalább egy értelmes embert juttatni a Parlamentbe. Ehelyett hozzá segítettem őket a kétharmadhoz.

Végtelenül csalódott vagyok és nagyon szomorú.

2018. március 25.

Miért csodálkozik valaki azon, hogy passzív-agresszív leszek attól, hogy "nem volt ekkora sor a boltban, csak nem volt kedvem hazajönni, mert idegesít, hogy porszívózol"?