A 9 éves szerint* ez volt a legrosszabb év. Ha nem is a legrosszabb, de a legszomorúbb biztosan. Embertpróbáló volt. Munkában sokszor elkeserítő, reménytelen, dühítő és nehéz is. De legalább az év végére ez kiegyenesedett talán. A gyerekek szépek, okosak, ügyesek. Idén öröm volt a szüleiknek lenni.

_________________________________________

*Miután a két ünnep között elveszített még egy nagyszülőt.

A héten tényleg elegem lett a suliból. De még annál is inkább az idióta szülőkből. 

A tanítónő szerint a kölök nem készül az órákra (harmadikos, egyébként), de 8 jegye van feleletre vagy órai munkára az első félévben. Mind ötös. Aztán vannak szülők, akik szerint az ő gyereküket nem érinti, hogy a fél osztály* felnőtt tartalmakat nézeget az egyik kisfiú eszközén, mert ez csak a fiús szülők problémája. 

Hagyjuk is.

____________________________________________
*Legalábbis ennyi szülő vallotta be, hogy az ő gyereket látott már ilyet.

Meg még az is volt, hogy kaptam két 30y koncertjegyet is. Egyelőre éles harc folyik a másik jegyért a kölök és a sógórnőm között. 

Vissza lehet vajon szokni a blogolásra? 

Sosem szoktam újévi fogadalmakat tenni - amúgy sem vagyok túl jó benne (vagy legalábbis valamiért ezt gondolom). 

Na, mindegy is. Majd úgyis kiderül. Akkor legyen az a terv, hogy 2023-ban újra blogolok. Mert amúgy az attól még menő, hogy már szinte alig blogol valaki.

Szóval, sziasztok!