Voltam a múltkor a helyi szoptatós-napon, a védőnőm körzetéből én egyedül. Lássuk ebben az iróniát. Egyébként továbbra is szoptatok, csak hát továbbra sem vagyunk a legjobb barátok.

Amúgy én is csak* a babamasszázs bemutató miatt mentem, amit élvezett is a kölök rendesen.

________________________________________
*Nyilván nem azért, hogy az életfogytig tartó szoptatás csodáiról elmélkedjem.

Az egyetlen* jó dolog a szoptatásban, hogy akármennyi dinnyét meg tudok enni, mégsem kell folyton pisilnem.

________________________________

*Jó, nyilván az is übercuki, amikor a kölök a reggeli szoptatásnál úgy eszik, mint egy kis gép.

A szoptatás saga iránt érdeklődőknek mondom, hogy úgy tűnik egyelőre megkegyelmezett a sors a kölöknek meg nekem. Nem mondom, hogy sétagalopp a történet, de legalább nagyobb fájdalmak nélkül bírom a dolgot. Meglátjuk majd mi lesz az antibiotikum nélkül.

A jövőbeli szaranyáknak mondom, hogy a Purelan tényleg nagyon tuti cucc, de még annál is tutibb, hogy a patikában negyed annyi pénzért kétszer annyi lanolint lehet szerezni.

Mellgyulladás. Hello!

A szoptatás csupa móka és kacagás, mondtam én eddig is.