2018. április 26.

Kicsit sem vagyok boldog attól, hogy az 5 éves gyerekemtől kell megtudnom, hogy a "Jutka néni nem jön már a szünet után, mert elmegy másik oviba." És akkor ez egy jó hírű óvoda. Nem akarom tudni, hogy a többi milyen lehet.

2018. április 24.

Úgy indult a napom, hogy a gumisnál szerelés után mondta a csaj, hogy "jajj, neked nem is kell fizetned, mert rendezve van a számlád." Apukám.

2018. április 19.

Egyébként meg újra megpróbálkozom a  rendszeres futással. Eddig mondjuk annyit lehet mondani, hogy lelkesnek lelkes vagyok. Gyors kevésbé, khm.

2018. április 18.


A férjem nyihogott egy sort, azon, hogy ha lenne blogja... (még mindig nem tette magát túl a freeblogon)

....akkor kiblogolná, hogy a gyerek végre - így majdnem öt évesen - ma először kifújta az orrát.
És igen, izgultam volna rajta, hogy hol a fenében rontottam el, ha a kicsi nem tudná 1 éves kora óta simán kifújni. Néha jól jön még egy gyerek a háznál, hogy az ember ne marcangolja magát tökfeleslegesen.

2018. április 9.

Nincsenek szavaim. 

Mondjuk hogyan is lehet arra bármit mondani, hogy minden második szavazó szerint frankó itt a világ, és minden menjen ezen az úton tovább. De komolyan...

Vekengtem heteket azon, hogy odaadhatom-e a szavazatomat valakinek, akitől feláll a hátamon a szőr. Odaadtam. De minek.

Szavaztam kicsire, mert azt hittem segítek legalább egy értelmes embert juttatni a Parlamentbe. Ehelyett hozzá segítettem őket a kétharmadhoz.

Végtelenül csalódott vagyok és nagyon szomorú.