Néha kell kontatktálnom a munkahelyemmel, de minden alkalommal csak jól felhúzom magam. Komolyan, az egy kurvajó hely volt amikor odakerültem, a lehető legszuperebb kollégákkal. Az emberek segítettek a másiknak, nem volt furkálás* - nagyon lehetőség sem volt rá, mindenki tudta és meg is csinálta a dolgát.

Aztán először jöttek a lista írogatások, úgy 70-80 ezerrel csökkent a havi fizetésünk, most meg már ott tartunk, hogy hazaárulók vagyunk, meghosszabbították a munkaidőt, és még azt is elvárják, hogy önként és dalolva Mucsajröcsögére költözzünk családostul egy 9 hónapos szerződéssel a zsebünkben.

A legjobbkor jöttek a kölkök az életembe, azt hiszem.

 ________________________
*Azonos szinten, nyilván. Felfelé mindenki hülye persze.